A.C.

Feszülten firkálgatott az asztalánál. Sose telik már le ez az átkozott év.
Torkig volt mindennel, a munkájával főleg. Annyira unta magát, hogy még a kiváló fizetése sem tartotta vissza tőle, hogy megpályázzon egy másik, izgalmasabbnak tűnő állást.
Ma egyedül volt bent a cégnél az IT-részlegen, csak ügyeletet adtak. Gyakorlatilag azt csinált, amit akart, nem nagyon tudott már itt senkinek segíteni, csak alibiből voltak bent. Meg már elfogyott az összes ezévi szabadságuk, hát ezért.
Még jó , hogy behozott magával egy csomó karácsonyról megmaradt kaját, a csajok meg a sütiket. Összedobták, amit hoztak, így nem kellett lemenni a sarki kínaiba, megvolt az ebédjük, még dőzsölhettek is, ehették legálisan a másét, bár senki nem kívánta már úgy az ételt, mint karácsony előtt.

A.C. - After Christmas...motyogta maga elé.
Na, hogy vártam, aztán mégis vége lett olyan kurtán-furcsán. Még kiélvezni sem tudtam azt a pár napot. Legalább a kisfiamat láttam pár napig, az anyja végre elengedte hozzám teljes két napra.  Persze a 24-ét vele töltötte, hiába könyörögtem neki, hogy legyünk egyszer együtt, megkötötte magát. Igaz a másik két napra velem volt. Csak velem.De jó is volt együtt lenni! A nagy meleg miatt sokat sétáltunk meg hülyültünk a parkban, imádom nézni, ahogy bandzsítva idétlenkedik...ábrándozott el. Hiába no, már 9 éves a kis fickó, kész nagyfiú. Iszonyú büszke vagyok rá.  A fene se fog jövőre bemenni a két ünnep között ügyeletbe. Én aztán tutira nem. Most simán fekhetnék otthon vagy játszhatnám a kedvenc játékomat, ehelyett itt tespedek bent megint, ezen a hülye helyen. Igaz, a kutya se zavar, más is munkának álcázott alvással tölti a napot. De azért mégis, gáz lenne csak úgy lefeküdni és szunyálni egy nagyot ebéd után.

Elhívták az egyik irodába, valami hiba akadt.
Hasalt a földön, próbálta a porcicák között a zsinegeket kibogozni. Vaksin nézte a számítógáp hátlapját. 
A.C.---aha, ez lesz az, végre megvan. Gyakorlott mozdulatottakal dolgozott, a gondolatai elkalandozgattak.

A.C.---D.C. gondolta hozzá....az volt aztán az igazi buli. Micsoda rockbanda volt az, végre eljutott egy koncertjükre Berlinbe....ezer éve, azaz a másik életében volt az még, amikor nem válogatta meg a bulikat, elment ő mindenhova, ahol jó csajok és jó zene volt. Azok az önfeledt bulizások....de rég is volt. Hogy megöregedtem....legalábbis ami a bulikat illeti. A szerepjátékok még mindig izgalmasak. Nem is sejtik, hogy kétszer annyi idős vagyok mint ők. Jó álnéven, egy szerep mögé bújva kalondokat megélni. Legalább ez mmegmaradt az életemben Felállt, leporolta a nadrágját. Hálálkodtak neki, hogy gyorsan megoldotta a problémát. Semmiség az egész, próbálta elhárítani a hálálkodást. A csokigolyót elfogadta, ez volt a kedvence. Rendesek itt vele.

Tulajdonképpen szeret itt lenni. De most valami másra vágyik, valami többre, izgalmasabbra.
Visszabandukolt az asztalához.
Óvatosan egy nagyalakú borítékot húzott ki a táskájából. Már karácsony előtt megkapta, csak nem volt ideje megnézni az ünnepi készülődés lázában.
A borítékra egy neves fejvadászcég logoja volt nyomtatva.
Kiemelt belőle egy vastag nyomtatványt.

A.C. volt az előlapra írva.
Mi a fene lehet ez?..gondolta, pedig jól tudott angolul. Mindig az őrületbe kergették őt a két, de főleg a hárombetűs rövidítésekkel. Törte a fejét, hátha rájön a megoldásra. Feladta.
Kinyitotta az anyagot.
Assessment Center..állt az első lapon.
Nahát, ez érdekesnek ígérkezik. Kiszáradt a szája, tágra nyílt a szeme, ahogy falta a sorokat. Pont kedvére való volt ez a megmérettetés. Végre valami izgalmas, végre megmutathatja mit tud.
Belemerült az anyagba. 
Érezte, hogy ez élete nagy lehetősége. Elege volt abból, hogy értelmetlenül feszüljön meg minden nap. Eljött az ő ideje. 

A.C. Igen, ez az új időszámítás. After Christ.


Megjegyzések