Értelem?

Csak a három pár lábat látta a limlomok között.
A foszladozó szélű, koszos tornacipők összevissza álltak.
Lassan felemelte fejét, füle mögé simította ősz tincseit.
Rájuk nézett.

 - 0/99,6-os?

A fiúk döbbenten meredtek rá.
Az egyik csuklani kezdett, mert elfelejtette kifújni a füstöt, a másik csak most nyelte le a pofa sört, a harmadik, a csorbafogú elejtette a mobilját, be a lomok közé.
A néni kezében egy kis tálka volt, annak a hátát mutatta feléjük kérdőleg.
Nem értették, mit kérdez. Kényelmetlenül fészkelődtek a padon, amin ültek.
 - Mi van?...húzta el a kérdést a sörös. Nem akart tökhülyének látszani.
Elvégre antikvitással foglalkoznak már egy ideje, vagy legalábbis szeretnének a bennfentesség látszatának megfelelni.

A néni kicsit ingerülten ismételte meg a kérdést.
Nem értette, mit nem lehet ezen érteni.

 - Ja, valami olyasféle.....nyögte a csorbafogú, nehogy felsüljenek egy ilyen kis öregasszony előtt.

Az őszfejű megcsóválta a fejét, rájuk mosolygott és azt mondta kicsit leereszkedve a fiúknak.

- Az nem lehet, ebben a korban még nem volt ilyen. ..és lendületesen hátat fordítva eltűnt a tömegben.


A fiúk döbbenten egymásra meredtek. Egyikük sem mert nevetni.