Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2015

Cuki

-         Hogy ez a baba milyen cuki! Jaj hogy egyem azt a dundi kis húsát! – nézett bele a babakocsiba egy kicsit zilált őszes hajú idősebb asszony. Még a szatyrát is letette a lábához, úgy csodálkozott. Egészen ellágyultam tőle.  Én is tudtam, hogy szép a kislányom, de minden egyes alkalommal, mikor megcsodálták sétáltatás közben, megdobbant a szívem. Ja, és dagadt a keblem a ruha alatt, micsoda kis gyönyörűségem van nekem. Ma pont a  legcukibb ruháját adtam rá, azt a rózsaszín szívecskés, fodros ruhácskát, amit még az apja vett neki a születése előtt. De rég is volt az, istenem! Könnyek szöknek a szemembe, észrevétlenül elmorzsolom. Nehezen jött össze ez a kicsi, de megérte a fáradozást és a várakozást. Kár, hogy már egyedül örülök neki. Valóságos kis angyalka, eszik, iszik és rengeteget alszik. És szinte mindig csak mosolyog, csak nagyon ritkán sír, de akkor is okkal, főleg ha éhes.  Mindenki imádja, bármerre megyü...

Fúj

-.... .egész hétvégén viharos erejű szél fog fújni, helyenként széllökésekkel.... Itt elzárta a rádiót.Nem akarta tovább hallgatni a rossz híreket. - No tessék, még csak ez kell, ezt a Húsvétot már fújhatjuk!...berzenkedett magában. Pedig hogy ki akarta fújni magát ezen az ünnepen, végre. Odacsattogott az ablakhoz, és kitárta. Szinte aban a pillanatban becsapta a szél, majdnem kitört az ablaküveg.Hangosan szikozódva rángatta vissza a kicsapódott függönyt, majd nagy erővel becsukta az ablakot. Egyre idegesebb lett. Valamit csinálni akart, valamit, ami nem idegesítni fel, mint a bolond áprilisi időjárás. Eldöntötte, ebédelni fog, nem várja meg a kisunokáját. Odalépett a húsleveshez, kimert belőle egy nagy merőkanállal, majd mohón nekiállt. - Fúj.....auuuu! - kiáltott fel és a szájához kapott. A forró leves megégette a nyelvét, kicsit a szája szélét is. Mérgesen locsolta rá a csapnál a hideg vizet. Valahogy csillapodott a bosszúsága. - Mindig ez a mohóság....fenébe is!  ...